Mi is a
gyapjú?
Hagyományosan a juh bundáját hívjuk gyapjúnak, de egyes kecskefajták (angóra, kasmír) szőrzetét is sokszor gyapjúként emlegetik. A szakemberek definíciója szerint a gyapjú olyan állati szőrzet, melynek rugalmas és sima szálai nyírás után is egyben maradnak, ezáltal fonalvonásra alkalmasak. Első sorban a ruha-és lakástextil ipar kedvelt anyaga, puhasága, melegtartó képessége és rugalmassága miatt.
A gyapjú története
Tudni kell, hogy a ma élő juhok őseinek szőrzete két rétegből állt: az alsó „pehelyszőrökből” illetve a felső rétegből, melyet „felszőrnek” hívnak. Az időjárás viszontagságai miatt a felszőr erősen igénybe van véve, így csak a pehelyszőröket használták fel fonalkészítésre. A macerás szőr-szétválasztó eljárás miatt a már háziasított juhokat új tenyésztési eljárásokkal nemesítették: így született meg a merinói, illetve több angol juhfajta. Ezek a fajok pedig annyiban különböznek őseiktől, hogy lágy, finomszálú bunda takarja őket, hiányzik a durva tapintású felszőr.
Nem csak Spanyolországban és Angliában, hanem Dél-Amerikában, és Ausztráliában is megindult a juhtenyésztés, a legnemesebb textília ipara.
A 20. század meghozta a műszálat, az akril méltó vetélytársa lett a gyapjúnak: nem csak olcsóbb és egyszerűbb az előállítása, de kevésbé kényes, mint természetes elődje.
Mára ismét a gyapjú a népszerűbb, hiszen egy műszálas, vagy kevertszálas pulóver sem képes annyira melegen tartani a testet, mint egy gyapjúból készült, nem is beszélve az akrilszálak allergén mivoltjáról. Sokak visszahőkölnek a tisztántartása miatt, de ezért vannak a tisztítók: szakszerű eljárással rendben tartani a kényesebb darabokat.
Hagyományosan a juh bundáját hívjuk gyapjúnak, de egyes kecskefajták (angóra, kasmír) szőrzetét is sokszor gyapjúként emlegetik. A szakemberek definíciója szerint a gyapjú olyan állati szőrzet, melynek rugalmas és sima szálai nyírás után is egyben maradnak, ezáltal fonalvonásra alkalmasak. Első sorban a ruha-és lakástextil ipar kedvelt anyaga, puhasága, melegtartó képessége és rugalmassága miatt.
A gyapjú története
Tudni kell, hogy a ma élő juhok őseinek szőrzete két rétegből állt: az alsó „pehelyszőrökből” illetve a felső rétegből, melyet „felszőrnek” hívnak. Az időjárás viszontagságai miatt a felszőr erősen igénybe van véve, így csak a pehelyszőröket használták fel fonalkészítésre. A macerás szőr-szétválasztó eljárás miatt a már háziasított juhokat új tenyésztési eljárásokkal nemesítették: így született meg a merinói, illetve több angol juhfajta. Ezek a fajok pedig annyiban különböznek őseiktől, hogy lágy, finomszálú bunda takarja őket, hiányzik a durva tapintású felszőr.
Nem csak Spanyolországban és Angliában, hanem Dél-Amerikában, és Ausztráliában is megindult a juhtenyésztés, a legnemesebb textília ipara.
A 20. század meghozta a műszálat, az akril méltó vetélytársa lett a gyapjúnak: nem csak olcsóbb és egyszerűbb az előállítása, de kevésbé kényes, mint természetes elődje.
Mára ismét a gyapjú a népszerűbb, hiszen egy műszálas, vagy kevertszálas pulóver sem képes annyira melegen tartani a testet, mint egy gyapjúból készült, nem is beszélve az akrilszálak allergén mivoltjáról. Sokak visszahőkölnek a tisztántartása miatt, de ezért vannak a tisztítók: szakszerű eljárással rendben tartani a kényesebb darabokat.
Gyapjúfajták
Juhok szerint csoportosíthatjuk a gyapjúkat: finom (merinói), közepes (keresztezett juhfajták) és durva (parlagi juhok) gyapjúra.
Gyapjúból kenőcs?
Kevesen tudják, de a gyapjú igen zsíros, faggyús anyag. Feldolgozásakor el kell távolítani a felesleges zsírt, ami nem más, mint a gyógyászatban és kozmetikaiparban használt lanolin. Ezt a csaknem szagtalan zsiradékot tisztítva, finomítva használják krémek, kenőcsök, szappanok gyártásához, hiszen nagyon jó hatással van az emberi bőrre, rendkívül puhává varázsolja azt.
Hogy készül a fonál?
A juhok nyírására száraz, meleg időt kell választani, majd a bundát megfosztani a csüngő, filcesedett részektől. A szakszerű nyírást követően előválogatják, (csak a színgyapjúnak való anyag maradjon meg) majd bundánként többször átforgatják, rázogatják, szikkasztják, hogy teljesen száraz tapintásúak legyenek. A fonalgyárba bekerülvén mechanikai és vegyi tisztításnak vetik alá a bundákat, majd következik a farkasolás,(gépi bontás) kártolás (még aprólékosabb bontás). Nyújtják, fésülés, előfonás és végfonás a folyamat többi részei, így kapják a gyapjúfonalat.
Woolmark – mit jelent a logó?
Fontos a márka védjegy a legjobb minőségű, legdrágább gyapjúknál: ez biztosíték, hogy tényleg csúcsminőségű kötöttárut vásárolunk. Csak a Woolmark Szövetség által ellenőrzött, rögzített termékek kaphatják meg a híres logót, ami azt jelöli, hogy az áru megfelel a legmagasabb minőségi követelményeknek is. Különböző logókat használnak a tiszta élőgyapjúból (100%, élő állatról nyírt, semmilyen káros kezelésen át nem esett, nem újrahasznosított gyapjú) készült ruháknál, illetve a kevert szálas termékeknél.
Fontos megjegyezni, hogy a gyapjú időtlen, sosem megy ki a divatból, mindig eleganciát és igényességet sugall, nem beszélve isteni tapintásáról és melegségéről. A 2011/12 őszi/téli kollekciók is bártan játszanak a csodás anyaggal. Keressük hát az árulkodó Woolmark logót, és vásároljunk legalább egy gyapjú pulóvert, kardigánt vagy kiegészítőt, idén télen is.
Juhok szerint csoportosíthatjuk a gyapjúkat: finom (merinói), közepes (keresztezett juhfajták) és durva (parlagi juhok) gyapjúra.
Gyapjúból kenőcs?
Kevesen tudják, de a gyapjú igen zsíros, faggyús anyag. Feldolgozásakor el kell távolítani a felesleges zsírt, ami nem más, mint a gyógyászatban és kozmetikaiparban használt lanolin. Ezt a csaknem szagtalan zsiradékot tisztítva, finomítva használják krémek, kenőcsök, szappanok gyártásához, hiszen nagyon jó hatással van az emberi bőrre, rendkívül puhává varázsolja azt.
Hogy készül a fonál?
A juhok nyírására száraz, meleg időt kell választani, majd a bundát megfosztani a csüngő, filcesedett részektől. A szakszerű nyírást követően előválogatják, (csak a színgyapjúnak való anyag maradjon meg) majd bundánként többször átforgatják, rázogatják, szikkasztják, hogy teljesen száraz tapintásúak legyenek. A fonalgyárba bekerülvén mechanikai és vegyi tisztításnak vetik alá a bundákat, majd következik a farkasolás,(gépi bontás) kártolás (még aprólékosabb bontás). Nyújtják, fésülés, előfonás és végfonás a folyamat többi részei, így kapják a gyapjúfonalat.
Woolmark – mit jelent a logó?
Fontos a márka védjegy a legjobb minőségű, legdrágább gyapjúknál: ez biztosíték, hogy tényleg csúcsminőségű kötöttárut vásárolunk. Csak a Woolmark Szövetség által ellenőrzött, rögzített termékek kaphatják meg a híres logót, ami azt jelöli, hogy az áru megfelel a legmagasabb minőségi követelményeknek is. Különböző logókat használnak a tiszta élőgyapjúból (100%, élő állatról nyírt, semmilyen káros kezelésen át nem esett, nem újrahasznosított gyapjú) készült ruháknál, illetve a kevert szálas termékeknél.
Fontos megjegyezni, hogy a gyapjú időtlen, sosem megy ki a divatból, mindig eleganciát és igényességet sugall, nem beszélve isteni tapintásáról és melegségéről. A 2011/12 őszi/téli kollekciók is bártan játszanak a csodás anyaggal. Keressük hát az árulkodó Woolmark logót, és vásároljunk legalább egy gyapjú pulóvert, kardigánt vagy kiegészítőt, idén télen is.
Forrás www.stylemagazin./hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése